Európai uniós védjegybejelentés elutasítása

(az európai uniós védjegyrendelet („EUVR”) 7. cikke és 42. cikkének (2) bekezdése)

Alicante, 11/12/2019

Laczkó Szilvia Éva Szárliget Petőfi S. u. 18. H-2067 HUNGRÍA

A bejelentés ügyszáma:	018118222
Az Ön hivatkozási száma:
Védjegy:	GreenLashes
A védjegy típusa:	Ábrás védjegy
Bejelentő:	Szilvia Éva Laczkó Szárliget Petőfi S. u. 18. H-2067 HUNGRÍA

A Hivatal 2019.09.23-i nyilatkozatával kifogást emelt az EUVR 7. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjának, valamint az EUVR 7. cikke (2) bekezdésének megfelelően, mivel úgy találta, hogy a bejelentett védjegy leíró jellegű és nem rendelkezik megkülönböztető képességgel.

A bejelentő 2019.10.30-i dátummal nyújtotta be észrevételeit, amelyek a következőképpen foglalhatók össze:

• A „GreenLashes” a szempillaépítő termékek és üzletek területén komoly újítást hoz. A „green” angolul környezetbarát terméket és metódust jelent, az írásmód is eszerint került kiválasztásra – „GreenLashes”: egybeírva, nagy betűvel, fantázianévként. A megjelölés nem állja meg a helyét zöld szempillaként, viszont a szempilla termék és munkamódszer környezetbarát jellegére asszociál.

• Mivel hosszú évek óta kozmetikus mester és szempillaépítő vagyok, ezért tudom, hogy nem használjuk jellemzők leírására azt, hogy zöld pilla. A pillák esetében mindig, az szerepel a csomagoláson, hogy színes pilla (Color), illetve a márka (pl. LuxLash) és a vastagság, méret, ív, minőség. A név kiválasztása előtt alaposan tájékozódtunk az EU online rendszerben, és szinte minden szempillamárka esetében hasonlóan egyszerű neveket találtunk, melyeket bejegyeztek.

Az EUVR 94. cikke alapján, a Hivatal jogosult dönteni indokok és bizonyítékok figyelembevételével, miután a bejelentőnek lehetősége nyílt észrevételei ismertetésére.

A bejelentő érvelésének kellő megfontolása után a Hivatal úgy döntött, hogy fenntartja a kifogást a kifogásolt áruk és szolgáltatások tekintetében.

Az EUVR 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha nem alkalmas a megkülönböztetésre.

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az EUVR 7. cikkének (1) bekezdésében felsorolt lajstromozást kizáró okok egymástól függetlenek, és önálló vizsgálatot igényelnek. A fenti kizáró okokat ezenkívül a mindegyikük mögött meghúzódó közérdeket figyelembe véve kell értelmezni. A figyelembe vett közérdek eltérő megítéléseket kell, hogy megjelenítsen a szóban forgó kizáró ok tekintetében (16/09/2004, C‑329/02 P, SAT.2, EU:C:2004:532, § 25).

Az EUVR 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának hatálya alá különösen azok a védjegyek tartoznak, amelyek „nem teszik lehetővé az érintett vásárlóközönség számára, hogy pozitív vásárlási élmény esetében később újra megvegyék, illetve negatív élmény esetében elkerüljék a szóban forgó árukat vagy szolgáltatásokat” (27/02/2002, T‑79/00, Lite, EU:T:2002:42, § 26). Ilyennek minősülnek többek között az érintett áruk és szolgáltatások reklámozásával kapcsolatban szokásosan használt megjelölések (15/09/2005, T‑320/03, Live richly, EU:T:2005:325, § 65).

„A reklámjelmondatként, minőségjelzésként használt vagy a védjeggyel érintett áruk vagy szolgáltatások vásárlására ösztönző megjelölésből vagy jelzésből álló védjegy lajstromozása nem kizárt ezen használat miatt” (04/10/2001, C‑517/99, Bravo, EU:C:2001:510, § 40). „Továbbá nem helyénvaló a jelmondatokra olyan kritériumokat alkalmazni, amelyek szigorúbbak a más típusú megjelölésekre vonatkozóknál” (11/12/2001, T‑138/00, Das Prinzip der Bequemlichkeit, EU:T:2001:286, § 44).

A megkülönböztethetőség értékelésére szolgáló kritériumok ugyan a jelölések különböző kategóriáira vonatkozóan megegyeznek, nyilvánvaló, hogy az érintett vásárlóközönség nem szükségszerűen ugyanúgy fogja fel mindegyik kategóriát, és ezért néhány kategóriánál nehezebbnek bizonyulhat a megkülönböztethetőség megállapítása, mint másoknál (29/04/2004, C‑456/01 P & C‑457/01 P, Tabs (3D), EU:C:2004:258, § 38).

Mivel a jelmondatok megjelölésként elsődlegesen a klasszikus értelemben vett védjegyfunkciótól eltérő funkciót töltenek be, „ezek a megjelölések akkor megkülönböztetőek az EUVR 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében, ha gyártóra vagy forgalmazóra utaló megjelölésként azonnal felfoghatóak és ezáltal az érintett vásárlóközönség minden gond nélkül meg tudja különböztetni a védjegyjogosult áruját vagy szolgáltatását más gyártóétól vagy forgalmazóétól” (05/12/2002, T‑130/01, Real People, Real Solutions, EU:T:2002:301, § 20 ; és 03/07/2003, T‑122/01, Best Buy, EU:T:2003:183, § 21).

Egy védjegy megkülönböztető képességét egyrészt a védjegybejelentés tárgyát képező árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban kell megítélni, másrészt pedig a nyilvánosság releváns részének észlelésével kapcsolatban.

A feltétlen kizáró okokról szóló felhívásban foglaltak szerint a megjelölés nem rendelkezik megkülönböztető képességgel, mivel a fogyasztók nem fogják azt a kereskedelmi eredet igazolásának tekinteni.

A bejelentett megjelölés arról tájékoztatja az angol-nyelvű fogyasztókat, hogy a bejelentő által forgalmazott árukkal és a bejelentő által nyújtott szolgáltatásokkal zöld szempillák készíthetők.

Jelen esetben az angolul-beszélő fogyasztó, nevezetesen az átlagfogyasztó és a körömépítésben jártas szakember, az alábbi jelentést tulajdonítaná a megjelölésnek: zöld szempillák.

A védjegyben szereplő GREEN and LASHES szavak fent említett jelentését a következő szótárhivatkozások támasztják alá:

Green „zöld” (DictZone angol-magyar szótárból származó információ, 2019/09/23, https://dictzone.com/angol-magyar-szotar/green ).

Lashes A „lash” szó többesszáma; „szempillák” (DictZone angol-magyar szótárból származó információ, 2019/09/23, https://dictzone.com/angol-magyar-szotar/lash ).

A bejelentett megjelölés szerkezete nem tér el az angol nyelvtan szabályaitól, hanem megfelel azoknak. Ezért az érintett fogyasztó az megjelölést nem egy szokatlan, hanem egy értelemmel bíró kifejezésként fogja érzékelni.

A védjegy a „GreenLashes” kifejezést tartalmazza a hagyományostól eltérő írásmóddal, és nem tartalmaz olyan figuratív elemet, amely megkülönböztető jellegűvé tehetné ezt a kifejezést, így minden angol nyelvű, illetve angolul beszélő fogyasztó számára azonnal nyilvánvaló, hogy a bejelentett védjegy a „GreenLashes” kifejezésből áll, ezért az oltalomképesség vizsgálatát e szavakra és azok kombinációjára kell alapozni. A szóvégi „S” betű feletti ábrácska olyan kis méretű, hogy az elhanyagolható a szó méretéhez képest és semmit sem változtat a megjelölés megítélésén.

Ezenkívül néhány szóban forgó áru és szolgáltatás természetét tekintve, még ha az érintett vásárlóközönség nagy figyelmet is fordít az árura/szolgáltatásra, a viszonylag magas technikai szint és a szolgáltatások költsége miatt a figyelem mértéke viszonylag csekélynek mutatkozhat a pusztán reklámjellegű jelzések tekintetében, amelyek nem bizonyulnak meghatározónak a tájékozott fogyasztók számára (05/12/2002, T‑130/01, Real People, Real Solutions, EU:T:2002:301, § 24).

E vonatkozásban meg kell állapítani, hogy az, hogy az érintett közönséget szakemberek alkotják, nincs meghatározó befolyással a megjelölések megkülönböztető képességének értékelése során alkalmazott jogi szempontokra. Noha igaz, hogy az érintett, szakemberekből álló közönség figyelmének szintje per definitionem magasabb az átlagos fogyasztóénál, ebből nem következik szükségszerűen, hogy a megjelölés csekélyebb megkülönböztető képessége is elegendő, amennyiben az érintett közönség szakemberekből áll (12/07/2012, C‑311/11 P, Wir machen das Besondere einfach, EU:C:2012:460, § 48).

A szavak kombinációja követi az angol nyelvi szabályokat. Ez a nyelvtanilag helyes kombináció a szóban forgó árukkal és szolgáltatásokkal összefüggésben, amelyekre oltalmat kérnek, közvetlen és azonnali jelentéssel bír az érintett angol nyelvű vásárlóközönség számára: zöld szempillákat jelöl.

Bár a lajstromozni kívánt megjelölés olyan ábrás és stilizált elemeket (hagyományostól eltérő betűtípus és a zöld szín használata; a megjelölés elhelyezése egy téglalapban, melynek alsó és felső szára vastagabb, valamint az „S” betű felett található apró „lóhere” motívum) tartalmaz, amelyek a megjelölést bizonyos fokú stilizáltsággal ruházzák fel, ezek az elemek – jellegüket tekintve – annyira minimálisak, hogy nem ruházzák fel semmilyen megkülönböztető képességgel a védjegyet mint egészet. Ezek az elemek – kombinációjukat tekintve – nem rendelkeznek olyan tulajdonsággal, amely lehetővé tenné, hogy a megjelölés a védjegybejelentésben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban eleget tegyen alapvető funkciójának.

A védjegy lajstromozásának megtagadásához az EUTMR 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján,

nem szükséges, hogy az említett cikkben említett, a védjegyet alkotó megjelölések és jelzések ténylegesen használatban legyenek a lajstromozás iránti kérelem benyújtásának időpontjában oly módon, hogy leírják azokat az árukat vagy szolgáltatásokat, amelyekre a bejelentés vonatkozik. Mint maga a rendelkezés szövege is jelzi, elegendő, ha az ilyen megjelöléseket és jelzéseket ilyen célokra lehet felhasználni. Következésképpen meg kell tagadni egy megjelölés bejegyzését az említett rendelkezés alapján, ha annak lehetséges jelentéseinek legalább egyike az érintett áruk vagy szolgáltatások valamely tulajdonságát jelöli.

(2003/10/23, C 191/01 P, Doublemint, EU: C: 2003: 579, 32. bek.)

Az angol nyelvű releváns fogyasztói kör és azok az uniós fogyasztók akik beszélnek angolul nem fogják a megjelölést a szóban forgó áruk és szolgáltatások kereskedelmi eredeteként látni, hanem inkább egy tájékoztató jellegű kifejezésként, egyértelmű jelentéssel.

Az előbb ismertetett indokokkal és az EUVR 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja, valamint 7. cikkének (2) bekezdése alapján, a Hivatal a 18 118 222 európai uniós védjegy bejelentési kérelmét ezennel elutasítja a következő áruk és szolgáltatások tekintetében:

3. osztály Kozmetikai, szépségápolási készítmények; Testápolási és szépségápolási készítmények.

44. osztály Szépségszalonok; Emberi higiéniai és szépségápolási szolgáltatások.

A Hivatal folytatja az eljárást a többi áru és szolgáltatás vonatkozásában.

Az EUVR 67. cikke értelmében e határozat ellen fellebbezést nyújthat be. Az EUVR 68. cikkének bekezdése szerint a fellebbezést az e határozat kézbesítésének napjától számított két hónapon belül, írásban kell benyújtani a Hivatalhoz. A fellebbezést annak az eljárásnak a nyelvén kell benyújtani, amelynek során a fellebbezéssel érintett határozatot meghozták. Ugyanezen naptól számított négy hónapon belül be kell nyújtani a fellebbezés alapjául szolgáló okokat megjelölő írásbeli nyilatkozatot. A fellebbezés csak akkor tekinthető benyújtottnak, ha a 720 EUR összegű fellebbezési díjat is megfizették.

Kiss Szabolcs